Az égetés minősülhet ártalmatlanításnak, de hasznosításnak is. Lényege a hulladék összetevőinek hőenergia közléssel történő megváltoztatása.

Az égési folyamat végeredményeként a képződő égéstermékek az eredeti hulladéktól teljesen eltérő tulajdonságúak lesznek: veszélytelenebbek és könnyebben kezelhetők. Az így keletkező maradékok kezeléséről - általában ártalmatlanításáról - gondoskodni kell, legtöbbször lerakással. Az égetés egy speciális megoldása, amikor hőkezeléssel vagy termeléssel történő termékelőállító folyamatban használják a hulladékot. Ilyen a cement-, üveg- vagy téglagyártás, vagy a hőerőmű. A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 11/1991. (V. 16.) KTM rendelet és a 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet részletesen szabályozza az égetés során betartandó előírásokat. Gyakori vitatéma az égetőművek telepítését megelőzően, hogy mikor, milyen feltételek mellett célszerű égetőművet telepíteni. A tárgyban készült francia tanulmány magyar feldolgozását tartalmazza az ADEME által készített dokumentum. Fizikai-kémiai és biológiai eljárásokkal is átalakítható a hulladék, amelynek eredményeként a keletkező hulladék (termék?) visszavezethető a természetbe már jóval veszélytelenebb állapotban.

Forrás:http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekkezeles_artalm_eget.html